Néha így-néha úgy

Két hét telt el, már van egy kis alakítható massza...Még képlékeny, és nagyon törékeny, vigyázni kell rá; tíz körömmel megharcolva...Igen jogos a kérdés, sikerült e annyi energiát összeszedni az elmúlt durván 3 hónapban, hogy ismét tudjak küzdeni? A kérdésre még nem tudhatom a választ, de nem is siettetném, majd jön az magától :)
Amúgy volt hideg is, meleg is...Igazán mélyvízbe dobott az élet ismét, egyik kezével bőségesen adott, a másikkal nagy marokkal vette el... De hát kell azaz egyensúly, mondják a bölcsek :)
Lássuk azért mi történt az emúlt két hétben:
Péntek 13. Sokáig foglak emlegetni. Mindig hangoztatom, nekem ez szerencsés nap, amolyan boszi nap, nekem az volt, csak a velem lévőnek ne, beindult a gépezet....
Éste korházba került az én hibámból, nem csak a hétvégi programm ugrott, de aggódhattam érte, keyetlen dolog a tehetetlenség, ott ültem a gép előtt egész hétvégén, és skypon tartottam benne a lelket. Vasárnap este kiengedték, persze, hogy kihisztizte...Hétfőn egésznap megint támogattam, estére megint rosszul lett...én nem értem, mindenkit elrontok????
Igen hétfőn a gépem is elszállt.....nem hiszem el, mi jöhet még, és akkor valami pozitív...Visszahívtak egy vezetői pozicióval kapcsoltban a másdik kőrre...Na végre, egy kis vígasz..
A héten a tanítás se igazá ment, nem volt lehetőségem, és ez igazán fusztrált, üres pénztárcával minden borús...De kaptam segítséget, de hát valljuk be, nem szoktam hozzá...Még nem tudok ennek se örülni, mi a baj velem, megőrültem???
Nem tudom, nem értem magam, a hétvége gyalázatos volt, csak ültem, és nem tudtam magammal mit kezdeni, na jó igyekzetem, mert kiolvastam egy régi Fable könyvet, zenét hallgattam, de ennyi...Majdnem befordultam, iszonyatos gondolati dömping volt az agyamba, olyan szntig tombolt a belsőm, hogy tegnap már nagyon nehezemre esett elaludni...Pedig délelőtt még ennivaót is hozott...meg kellett vona nyugodnom, de nem..Vaami más, valami rossz és sötét dühöng bennem, egy érzés, egy villanás, egy pillanatkép...Nem tudom megmagyarázni..és beleőrülök...REmélem tényleg csak rémkép, semmi alapja nincsen;megrémít, sőt halálra ijeszt, most vajon mit vesz el tőlem az élet....mindennek ára van, és ennek a hatalmas ajándéknak, neki mi az ára???