Ünnepek után...

Néhány ünnepi munkanap után, a megérdemel hétfőn én is igyekztem számomra kikapcsolódással tölteni.Sejthetitek... Több-kevesebb volt a siker. Megint a számítógépem rabjává váltam, elveszve valahol Outlanden. De legalább barátok között voltam, ha csak virtuálisan is, de mégis velük. A pihenés ennyi volt.
Ma pedig kezdésnek túlélőtúra az orvosi rendelőbe egy nyamvadt receptért. Nem akarok belefolyni az egészségügybe inkább, de biztos nektek is volt hasonló remek tapasztalatotok :S
Na mind1. Közel másfélórát töltöttem idős, és beteg hölgyek társaságában, hallgatva az összes kórképet.De hát ezen is túl kell esni, kár hogy havonta legalább egyszer.
Hazaérve csendes magányomban elfogyasztottam a reggelimet, majd ismét forumozás, némi eszmecsere egy jó baráttal, és egy kis játék. Majd szomorú szívvel, és kedvetlenül indulás dolgozni.
Bíztam benne, hogy laza napunk lesz, de nem ...... Mi történt az emberekkel, ma valahol ingyen osztották a butaságot, társítva némi alkalmatlansággal/bénasággal, meg egy kis arroganciával.
Tépen a hajam ma..... Nem bírom tovább, csak az éltet, hogy holnap ismét az én világom élhtem.
Tarts ki! Bíztatom magam.-......

Óhajok , kívánságok, és persze az elmúlt időszak....

...Ismét írok nektek, és persze magamnak is , hiszen megannyi gondolat gyülemlett fel bennem ismét, amit nem tudok és nem is akarok magamban tartani.
Biztos mindenki volt már olyan helyzetben , hogy azt kívánta bárcsak újrakezdhetné egy bizonyos ponttól, és eljátszott a gondolattal és persze azzal a szóval hogy mi lett volna ha.... De ha mélyebben belegondolunk, akkor az a reakció/cselekedet utólag ritkán tűnik nem helyén valónak, vagy ha mégis az azért van , mert már nem emlékszünk a teljes szituációra, az akkor ránk ható dolgok összességére. Mégis nekem is eszembe jutott ez a lehetőség többször is... Hogy meddig pörgetném vissza az időt, azt hiszem kb. 16éves koromig.... De talán így is ugyanaz lenne a vége csak egy másik úton, de tudjátok az út épp olyan fontos mint maga a célállomás, vagy a kitűzött cél... Sőt szerintem néha nagyobb a jelentősége a megjárt útnak, hiszen ha nehéz akkor jobban értékeljük az elért célt, ha túlnehéz, akkor könnyen elcsábulunk egy másik könnyebb útnak, ami sokszor nem azt az eredményt hozza amire mi számítunk...
Hogy miért is írom le ezt , talán azért mert egy sok választásos útkereszteződésbe veszteglek...
Leginkább általam járni szeretett út a mazoizmussal ér fel, de ezzel együtt szívesen vállalnám..
De most egy új jelenséggel találkoztam:Amint elindulok az úton az visszafordul önmaga kezdetéhez, és róvom csak a köröket...De nem adom fel... Meg akarom hódítani, azt akarom hogy az út is akarja, hogy járjam...
Kicsit más mi is történt velem... Először is a legfontosabb szabadságon voltam -igen írói szabadságon is-, és egy nagyot pihentem... És készültem a szombatra, ja igen mi volt szombaton? Jogos a kérdés. Szülinapom ünneplése baráti körben, és guildtali ( ez amolyan baráti találkozó azokkal az emberekkel akikkel egy fantasy világot fedezünk fel :) ). Amolyan beszélgetős-sörözgetős délután/este/hajnal volt... Igen elég hosszúra nyúlt a dolog, de ismét gyarapodtam egy nagyon kellemes ismeretséggel. Kellemes fiatalos férfiről van szó, rettentően művelt és intelligens... És nem utolsó sorban kedves a mosolya, és csillogó szemei vannak...
Nagyon jól éreztem magam a társaságában, sok közös témával... Jah és "cicarajongó" a maga nemében , még hacsak plüssökről van is szó :) És nem elhanyagolandó, hogy remek házigazda... Emelett nagyon gyors észjárású, és úgy vettem ki hogy ami érdekli, abban profi módon mindennek igyekszik tudója lenni.. És még a humora is jó :) Remélem a pozitív érzések kölcsönösek és ez egy mély és hosszú barátság kezdete :)
Szóval a buli nagyon jó volt,és most tovább is bírtam... Vasárnap pihenés, ja igen és a "Nagy" csapatjáték 20fő, jó hangulat, nekem nagy segítség... Ez volt a legszebb szülinapok egyike.....
Exem bezárkózott.. Ismét a visszalépek 3 lépést...Legalábbis így tűnt , de már kezdem megismerni, ez mindig akkor van így ha én nyitok, most is így volt, aztán tegnap Ő nyitott, akkor meg persze teljes közeledés :D Nagyon vicces, és most már nem veszem fel a meneküléseit..Játszunk, mint a gyerekek, hasonlóan a fogócskához :)
Edzeni se voltam az utóbbi időben ennek meg is lett az eredménye kb. 5kiló vissza, na meg a szülinapi torta, hát azt nem lehetett kihagyni :) Feketeerdő, nyammmm.. Na de a tegnapi nappal ismét visszazökkentem a rendes kerékvágásba, lassan visszaáll a munkamorálom, a teherbírásom, és a mozgás utáni vágy...

Lenyugodva.... :)

A mai napom a pörgésről, és a lelki nyugodtságról szólt. Bár ma is meló volt, de azért a napomnak igencsak jót tett amikor reggel szembesültem a számlaegyenlegemmel :D Első lépésben rögtön játékegyenlegtöltés.... és irány a játékvilág... Ez megadta az egész napom alaphangulatát :D
De persze az élet nem fenékig tejfel, azért a mai nap sem a tökélyről szólt :S
Főleg mert azért ma még melózok. Végül is nem volt nagy fejetlenség, inkább a saját ügyeimen , és a fórumon pörögtem. Elég jól haladok a dologgal. :D Ez is pozitív. Kedves ifjú titán ismerősömmel folytatott tegnapi beszélgetésem meghozta a gyümölcsét: ma mindennek igyekszem a pozitív oldalát nézni :D Dől belőlem a pozitív energia, mégis most kifogyhatatlannnak érzem a bennem felgyülemlett pozitív dolgokat. És mosolyogva nézek a világra, ami tényleg -lehet nem ettől, de hiszem- a szebbik arcát mutatja....
Másik "kis" barátom elutazott pár napra, hazudnék, ha azt mondanám , nem hiányzik, de hát ezért vagyunk barátok :D Remélem jól érzi magát, és alig várom kis élménybeszámolóját.
Már nagyon készülök a hétvégi rendbontó bulisorozatra, és a jövő heti folytatására :D
Szorosnak tűnik a napirend, de a lényeg hogy olyan emberekkel leszek akik szeretnek, de legalább is tisztelnek, vagy elismernek :D
És hát valljuk be megint öregebb leszek egy földi évvel a hétvégén lol :D
De érdekes , most ez nem nyomaszt, inkább kiváncsian várom, áll e be bármi változás, vagy csak ezt is túlélem :D Bár nem így tervezem :D Még maradok egy rövid ideig a 20as oldalhoz közelebb, addig szeretnék még néhány dolgot megtenni....
Ezeket most nem szeretném felsorolni, mert sajna nem mind kiforrott még... De igyekszem tisztázni ezeket mihamarabb..csak hát a legnehezebb ellenfél önmagam, és amikor magammal kell csatát nyerni, na igen ez igen nagy erőfeszítést igényel :D
Más:
Beszéltem futólag a pénteki taliról illetékessel, és azt mondta számára is pozitív volt a találkozón rá gyakorolt hatásom :D Csak nem értem, ha oda vissza működött a szimpátia, és ki tudja mi még :$ akkor miért voltunk egymással olyan távolságtartóak???? Vagy csak mind2-en a másikra vártunk :D Remélem nagyon-nagyon, hogy a találkozó a közeljövőben meg fog ismétlődni, és akkor talán, már nem várunk a másikra, legelábbis én nem fogok :D Előadom a vadmacska énem :D Aki nem kockáztat nem is nyerhet, és ezt a nagy igazságot most kivételesen osztom is. Inkább veszítsek el mindent, mint a kétségek közötti vergődés :D
Tudnom kell is mi is a helyzet valójában....

És legyen mára ez a záró mondot, és kívánok ma mindenkinek pozitív energiában gazdag napot!

A mai nap időjárása mintázza lelkem háborgását!

Csodálatos volt ma délutánig az idő, ahogy a kedvem is. De mint minden jó ennek is vége szakadt.
5körül meg jött a vihar, és nem csak az időjárás tombolt, hanem a lekem is háborog...
De kezdjük az elején.....

A mai is egy viszonylag átlagos napnak indult. Leszámítva azt a tényt, hogy lejárt a fantasy játékomhoz tartozó előfizetés :( Ez szomorúan érintett de ettől még nem állt meg a világ. Maradt a fórumozás, és régi kedves barátommal néhány üzenetváltás. Mit ne mondjak nagyon hasznos volt.
Aztán kaja, fürcsi, és ma kicsit korábban indulás, mert cicámnak kellett még kajcsit vennem.Rászántam az időt, de mivel sehol nem voltak sokan, gyorsan végeztem, és 4 helyett már 3ra be is értem a céghez.

Sokan dolgozunk ma úgyhogy gondoltam nem leszek nagyon leterhelve, de hát a vihar nekünk sem kedvezett. Hát még ami az én belső viharomat kiváltotta. :S Meló közben volt időm mindegyik jóbarátommal üzenetváltásba bonyolódni, úgyhogy repült az idő, egészen addig mig "kedvesem" is fel nem tűnt a rendszerben :S

Veszekedés, megint csak veszekedés. És bántó, sértő megjegyzések... Besokalltam, régóta ( hónapok óta) érzem ,hogy nem működik, nem akartam magamnak bevallani , de így van. El kell ismernem, met ha nem teszem, beleőrülök.... Tennem kell, lépnem kell.... Nem toporoghatok tovább, várnak az új horizontok :s Na jó ha nem is ez motivál, legalább helyükre kell végre tenni a dolgokat.Más úton járunk, és ezt érzem is! Csak mégjobban tönkretesszük egymást, és az mellett hogy már nem olyan a kapcsolatunk, attól még tisztelem, és remélem Ő is. Ezért kell elengednünk egymást. Biztos hogy rossz lesz 5 év nem tűnik el nyomtalan, de én azt szeretném , ha megtalálná a boldogságát, és úgy érzem ez nem én vagyok. És persze én is szeretnék újra boldog lenni. Ami a mi kapcsolatunk "célja" volt, én úgy érzem a végéhez ért. De változni,/változtatni kell. Ez az élet velejárója, és nem szabad buslakodni e miatt.
Majd késöbb azt is látni fogjuk hogy ez így volt helyén való, a vég mindig hoz valami új kezdetet is. Minden esetre ezt meg kell beszélnünk, és felnőtt emberekként dönteni, és a boldogságot választani.

Egy kicsit más.....

Szerettem volna elszakadni a mindennapok gondjaitól , így úgy döntöttem megpróbálom felidézni azt a maroknyi embert aki bárhol-bármikor, örömöt okoz nekem akikre lehet még nem is láttuk egymást , vagy csak nagyon régen számíthatok bármikor, és persze ez fordítva is így van...
A sors fintora, hogy fiatalabb koromban , elég depresszióra hajlamos, és a kora érettség miatt állandóan a meg nem értettséggel kellett megküzdenem..mindenki csak a gyereket látta bennem...és most pár évvel késöbb mikor már saját lábamon megállva küzdök a mindnnapokban a saját boldogulásomért , a közeli "baráti társaságomban" újra visszaköszön gyerekkorom rémálma...
Igen olyan emberekkel , számomra felnöttekel beszélek nap mint nap aki a sors kegyetlenségeként, nagyon hasonló problémákkal küzdenek mint én: Gyerek testbe zárt felnőttek!
Mindennap beszélgetünk, és nagyon jól esik hogy megosztják velem a problémáikat, bíznak bennem , és ez rettentő jó érzés, egyedül az fusztrál, hogy tudom igazán érdemben nem tudok segíteni nekik, csak átmeneti a javulás, nekik is végig kell küzdeniük, mégha van olyan aki most is úgy érzi nem fog menni...
Hányszor éreztem én is így, bár igaz nekem ezekben az éveimben volt egy fix férfi az életemben, akiből mindig meríthettem erőt..
De ne kanyarodjunk el, két emberről szeretnék itt név nélkül megemlékezni, hogy ha pár év múlva ide tévednek és eme sorokat olvassák, talán ők is majd mosolyognak a helyzeten :)
Egyikük egy fiatal 15éves titán , aki most éli meg a fiatalság legnagyobb problémáit, legalábbis mostani fejjel, így érzi, pedig ha tudná még mi vár rá :) Amit tudni kell róla éppen egyedül álló, és ettől a baj csak még nagyobbnak tűnik, és persze a fékezhetetlen sebesség élvezete, ha tehetné az életét is minimum 200km/h-án élné, persze nem teheti, és depressziós már a tudtól, hogy nincs senki a világon, aki komolyan venné, és szeretné, ápolná a lelkét...
Pedig nem így van, valószínúleg az is közre játszik hogy nem csak a belsője, és a gondolkodása érett, de a külseje is kirobbani készül a férfi hormonok hatásától :O) Nagyon helyes férfinövendék...... Csak hát az a fránya életkor..amikor nem találjuk helyünket a világban...
Érdekes hogy nekem nem a kor fontos/számít benne hanem az az egyéniség, amit sugároz...
És lehet hogy még nem láttam, és minden kapcsolatom vele az Msn nevű remek progi, de akkor is érzem a kisugárzását, és igen talán aztért mert érettebb vagyok a korosztályánál engem megfogott...
Nagyon tud szeretni, és nagyon lelkis, de nem hisztis, és azt mondom akinek több kell az telhetetlen... Megnem értett a korosztályában, és tudom még egy darabig ez így lesz, de tudd én mindig itt leszek, és ha mást nem lelkedet ápolgatom bármikor, szívesen.


És most lássuk a másik remek ifjú titánt:aktívan ténykedik, igazi vezető egyéniség, így néha ha névleg is néha összeakasztjuk a szarvunk. Nagyon kedvelem őt is, gyors a gondolatmenete, és igen logikus, korához képest igencsak érett. Meglepő de tanácsokkal lát el, és bármikor kiránt a depimből.Nagyon megtalálja a szavak mögötti jelentéseket. Olvas a gondolataimban. Szinte....
Vele viszont csak ritkábban beszélek, sajna..most készül a vizsgákra, amihez ezúton is üzenem szurkolok!Ha meg kellene tippelnem milyen szakmában érne el nagy sikereket én azt mondom , légy pszichológus :) Olyan igazságokat lát meg, amit bölcs idős emberek sem biztos hogy felfedeznének. Nem mondhatom hogy élettapasztalata alapján mond dolgokat, bár ez is benne lehet, de olyan frappás, gyermekileg egyszerű megoldásokat tud bármilyen a problémára, amit igen csak irigylek tőle, hiszen a felnőt lét sokszor azzal is együtt jár hogy a legegyszerűbb megoldásokat elfelejtjük, és egyből a legnyakartekertebb dolgok jutnak eszünkbe.
Nagyon pozitívan látja a világot, annyira hogy pozitivizmusa mindnkire átragad. Hatalmas pozitív energiákat sugároz, és soha nem apad el. Ez persze nem igaz, de ha fogytán is van soha nem mutatja, irigylem erejéért és kitartásáért, és kívánom neki hogy mindig így is maradjon :)


Fiatalok, tartsatok ki, sajna ezen mindenkinek át kell esni, ki így ki úgy éli meg, tudom nektek is a legnehezebb út jutott, de fogjátok fel úgy hogy ez az utolsó próbatétel, az utolsó akadály, amin ha túl léptek jön a boldog nagybetűs ÉLET!

Figyelő szemem mindig rajtatok lesz, és támogatlak titeket mindenben :)

Visszatértem....

Pénteken délelőtt indultam haza Pécsre. 9:30kor indult a vonat a Keleti pu.-ról. Elég fáradt voltam, és ezt még tetézte a tömeg. Alig vártam hogy az induló vonatok kijelzőjére felkerüljön végre az enyém is. Nagyon hosszúnak tűnt az út, pedig majdnem végig aludtam. Nagyon vártam a megérkezést, késtünk 10percet. Egy örökkévalóságnak tűnt.
Sajna apa nem tudott kijönni elém, gondoltam nosztalgiázom, buszos körjárat. De leszállva a jó kis légkondis vonatról elment a kedvem gyorsan az egésztől.Maradt a taxi :) Főleg mert 2kor találkozóm volt.... Már nagyon vártam...
Hazaértem, csók puszi anyunak gyors kajcsi, öltözés és indulás! Nagyon meleg volt, azt hittem lefolyik rólam a ruha. De csak oda értem némi késéssel, nagyon nem is lehet késni, mert nincsenek nagy távolságok Pécsen :)
Nagyon pozitív volt a látvány: Nagyon megférfiasodott, széles váll, hosszú izmos karok, viszonylag nagy férfias tenyér, a magasság is pont megfelelő, és az az arc, na meg a szemek, semmit nem változtak számomra. Talán az arcél, igen az sokkkal karakánabb lett.
Puszi, aztán beültünk iszogatni, kávé üditő, és persze beszélgetés. És az eleje kicsit felszínes volt, de lassan oldódott a feszültség. Aztán mivel hivatalos dolga volt szombaton, elmentünk együtt csinos ruhát venni :) Ez aranyos volt.Nagyon fantasztikusan nézett ki, ott rögtön megvesztem érte.......
Aztán nadrág felvarrás , újabb kis idő a beszélgetésre, üditőzésre. Már fesztelenebb volt a beszélgetés, de hiába figyeltem, semmi apró jelet nem láttam... De azért jól éreztük magunk, legalább is így tűnt...Aztán még egy kis kötetlen beszélgetés, mert persze a naci nem készült el időre... És akkor közölte hogy gyerekkori nagy barátommal vasárnap sörözni mennek, és hívjam fel... Ezt úgy értelmeztem, hogy nem bánná ha ott lennék, de valahogy éreztem nem kell magam beleélni, mert nem lesz belőle semmi...sajna megint igazam lett....
Még együtt utaztunk egy pár megállót, majd puszizkodtunk, és elváltak utjaink.

Pénteken már nem volt kedvem sehova menni, anyuval beszélgettünk, és persze megint lelkiztünk. Szegény mindig neki öntöm ki a lelkem, azért jó hogy valaki meghallgat, ha változtatni nem is tud a dolgokon, legalább nem kötekszik.

Este még vacsoravásárlás volt, aztán evés , és egy nagy szunya.

Szombat reggel anyuval elmentünk csavarogni a városba, jól esett a séta,de mire elindultunk haza, már nyűgös voltam. Éreztem nem lesz az esti sörmajálisból nekem semmi. Viszont hiányzott a net, és az én kis fantasy világom, így 6kor irány netcafé öcsivel. Csak sajna 9-ig volt nyitva. Gondoltam sebaj, így legalább nem ülök előtte órákig ( pedig tudtam volna).
Na mind1, irány a városon keresztül haza, pezsgett az élet, és nicsak kiül a kedvenc helyem teraszán? Drága szerette nagybátyám :D
Beültünk, borozgattunk, dőlt a hülyeség, szinte az egyetlen rokonom, akit nagyon imádok :)
11re értünk haza, ismét dumcsi anyuval, majd hajnalba alvás.

Vasárnap reggel kötelező progi:mama! Jobb is hogy Ő jött, és nem én mentem, így mellette mást is lehett csinálni :S De közeledett a búcsú, és én fáradtabb voltam mint amikor érkeztem.
3órás vonat és indulás, persze előtte mennyei ebéd :)

A visszaút nagyon rövid volt, és jól esett a saját ágyamba aludni, de persze ma megint meló, és álmodozás, hogy mikor is lesz legközelebb ilyen hétvégém, és mikor is találkozhatunk esetleg újra exemmel, hogy megismételhessük az a kellemes fél napot........

Megint egy nap.....

Első elgondolásom az volt, hogy majd naponta írok, de sajnos az utóbbi napokban nagyon elúsztam a dolgaimat tekintve. Most igyekszem pótolni. Meg nem is történik annyi minden velem , mait érdemes lenne ide lejegyzetelni.
Az élet zajlik körülöttem, és felemésztenek az általam vállalt határidők. Lassan nincs olyan ember a környezetemben akinek ne ígértem volna valamit, és bár jó a memóriám , mégis kicsit kezdem elveszíteni a fonalat.
Utolsó pillanatos elhatározásom volt példál az hogy a hétvégére hazamegyek.Viszont ennek így utólag több szempontból is nagyon örülök:
1. kicsit jó lesz távol leni a nagyváros zajától
2. lesz egy kis időm végre magamra is
3.és talán ennek örülök a legjobban:Végre 6 év után találkozok életem nagy Ő-jével :$

Izgulok mint egy kisiskolás az első napon..hogy miért nem tudom, de boldogsággal tölt el az a régen át nem élt érzés... Kíváncsiság is tombol bennem, pedig alig 18óra és megtörténik....
Nagyon nehezen jött ugyan össze , de éreztem, hogy Ő is szeretné, végre....
Annnyiszor próbáltam összehozni, de mindig nem leges választ kaptam, végre a bizalom, a barátság vagy ki tudja mi is pontosan, de eljutott idáig...
Büszke és boldog vagyok hogy sikerült a "gyűlöletből" ideág eljutnunk....
Az egyetlen fekete folt volt az életembe, és most már kezd fehéredni/világosodni...kezdenek eltűnni a viharfelhők....
Na jó nem álmodozom... :$


Amúgy kiváncsi vagyok már kicsin szülővárosomra :) Biztos megint sokminden változott, mindenhol építkeznek. Azt se tudom még hazatalálok-e :S Na jó azért talán ezzel még nem lesz gond. Nagyon régen nem voltam már otthon, ideje lesz pótolni mert lassan csak turista leszek.


Más. Rettentő fáradtnak érzem magam napok óta , és a közérzetem is béka feneke alatt van :S
Nem tudom hogy tavaszi fáradtságnak tudjam be, vagy gyanakodjak hogy valami bajom van? Nem vagyok hipohonder, de ez már sok, szinte mindennapos , és nem mielőtt valaki azt mondaná, biztos szimpla munka undor, vagy igen a másik klasszikus "biztos terhes", nem nem erről van szó. Más jellegű a probléma, mint ahogy a forrása is. De mi? Nem tudom, de kicsit félek is megtudni, még kicsit halogatom.....


Nem tudom, a pénteki programon kívül mivel is fog telni a hétvége, furcsa hogy így rámszakad s 2 és fél szabadnap. Hirtelen nem is tudja az ember -főleg én-mit is tegyen.Gondoltam majd talizok barátokkal, de akkor meg megint kit hagyjak ki ?
Nem ez nem jó... De akkor mit, na mind1 spontán ember vagyok, nem is jó mindig minden lépést előre megtervezni..majd alkul :) Remélem rengeteg élménnyel térek majd vissza, és tudom lesz mit mesélnem :)


Addig is köszönöm, hogy olvastál :D

Összegzés

Hát a mai nap van akinek hétvége , van akinek munkanap... Hát én megint megnyertem, dolgozhatok, ráadásul délután kettőtől. :S Ez van....

A mai nap is rutinból telt, de nem akarlak ezzel untatni. Viszont szívesen mesélek új alkotásomról.
Új karakterem neve:Halálcsók. Nevéhez híven egy warlock leányzó, már most nagyon szeretem, de persze a többieket sem fogom hanyagolni. Ráadásul végre drága jó exemmel is sikerült beszélnem, bár nem lettem megint okosabb. Sőt megint sikerült teljesen összezavarnia. Már azt hittem kezd tisztulni a kép, de már megint olyat reagált ami abszolút messze állt a logikától.-Ne akard megérteni a pasikat-

Érdekes hogy pont a mai napot választottam némi számvetésre, igaz most csak az elmúlt egy hónapot (április) néztem át több szempontból. Érdekes eredményekre jutottam. :

Az alakformálásban, egészséges életmódra váltás nagyon sikeres volt, heti 1-2 alkalommal két óra edzés, és persze a félóra áldásos szauna. Étrendkiegészítők, és napi vitamin bevitel, 6óra után nem evés. Jah és azt meg se merem mondani hány kiló mínusz. Nagyon jól érzem magam a bőrőmbe. Kistangába , és melltartóba, oda merek állni a tükör elé, és nem ijedek meg, alakul.

A karrierem: Elkészült az értékelés bekerültem a legmagasabb kategóriába, egyszem nőként, és ha minden igaz az elmaradt teljesíttménybónuszt is meg fogom kapni. Szeretnek megbecsülnek, letettem az asztalra, amit vártak, sőt meg is spékeltem egy kis plusszal :)


Ezen sorokat olvasva okom panaszra nem is lenne, de azért van ebbe a tündérmesébe egy fekete folt is: a magánéletem. Csőd, és akkor nem túlzok. De tudod mit; igazán belefáradtam. Ha tudnánk rendezni anyagi dolgainkat szerintem vidáman elválnánk. Néha gyűlölöm, néha szeretem, de az utóbi időben az első szinte állandó. Más horizontok felé húz a szívem. Nem tudja, nem is akarja megadni nekem amire vágyok, pedig ez nem nagy dolog: egy kis szeretet, ami néha szóban, néha egy spontán ölelésben nyilvánul meg. Nem vagyok az a hú de csöpögpős/akaszkodós/nyomulós tipus, de nő vagyok, szükségem van a gyengédségre. Ez olyan nagy kérés??? Akkor már a szexről nem is beszélek...lassan azt se tudom mit is jelent ez a szó igazán... Lelkileg össze vagyok törve..... Csodálom, hogy még fizikailag nem jött ki rajtam.
És ő csak röhög rajtam, talán meg is érdemlem, mert nem vagyok képes kiszállni. Miért változott meg a helyzet ennyire drasztikusan.... Sokat gondolkozom mostanába ezen... Lehet , hogy már az elején elrontottuk, vagy már így indult csak a rózsaszín köd mindent elfedett... Nem vagyok tisztában az érzéseimmel száz százalékban, de azt tudom mit akarok, a cél ki van tűzve... Küzdeni kell .... És tudom küzdeni mindig érdemes.
Hogy miért nem küzdök a mostaniért? Lehet hülyén hangzik 3 évig küzdöttem, a lelkem kitettem, ezért az egészért...de elveszetettem az érdeklődésem/kitartásom..most már le xarom....


Nos a májusi célok: 1.Túlélni a szülinapom
2.Folytatni az edzést , és még leadni pár feles kilót
3. Frissíteni a szexuális életemen, és akár a párkapcsolatomon
4.Fantasy világomat jobbá tenni
5. A munkámban továbbra is maximumon teljesíteni
ÉS MEG KELL PRÓBÁLNI BOLDOGNAK LENNI!

A nap mottója: Még élek....

Hát ma se sikerült sokáig aludnom, de legalább a mai saját elhatározás következménye volt.
Megébredés után, már a felkelésnél kisebb kellemetlenségekbe ütköztem, kedves cicáim kiborították a magos dobozt ( a madaraim magja), és kómásan miközben felültem az ágy szélén, kellemes bizsergető masszásként ért a magkupac :S
Gyors és annál koordinálatlanabb mozgással takarítottam össze. Gondoltam akkor most irány a fürdő, rámférne egy nagy generál. 45perc áztatás után, teljesen megújulva szambáztam ki a fürőből. Már megint kamra hideg van a lakásba, nem is sokáig toporogtam egyszál fürdőlepedőben.

Szokásos rutin következett állat etetés, beágyazás, e-mail ellenőrzés, és persze bekukkantottam drága jó online fantasy világomba is. De ma végképp kevés időm jutott ezekre hisz ma edzés nap van. Ennek szellemében , kapkodtam össze a dolgokat , pakoltam az edzőholmit.


Délben találkozó egy forgalmas csomóponton, és aztán kedves kolléganőmmel tovább közlekedtünk, egy messzi, de a melóhelyhez igazán közeli edzőterembe. Ma nem a megszokott helyre megyünk, mert meló elött jobb a melóhelyhez közelebbi terem, próbálkozunk, aztán tapasztalunk.


Érdekes volt a hely , sok volt a környékbeli ember, és hát a nívója se túl magas, meg hát a hely se valami nagy, valljuk be nem ehhez szoktunk, de azért nem hagytuk a napot kárba veszni.
Átöltöztünk és uzsgyi a futópad. Miután a lelkemet is kileheltem a futástól , folytattam, a remek evezőgéppel. Na ez azért volt itt izgi mert egy dobba volt víz, és mint a vízmalom, úgy forgott benne, minden húzás után, így legalább megvolt az evezés tényleges hangulata, miközben az ember majd bepisilt. Ezután a szokásos altest edzés, majd a karok, a felsőtest, és a kényes pocak. Alig 2 és fél óra alatt végeztem az önsanyargatással. Ezután kötelező szaunna következett, egy kis pletyka a csajokkal, kis lazítás. A végén felüdítő tusolás, és anem éppen üditő tudat, vár a meló.


Viszonylag nyugis nap volt az idióták száma masem haladta meg az óránkénti 2-5öt. Persze ez 10óra után szaporodott na de sebaj közel már az éjfél, és ez a nap is véget ér.


Valami más:már két napja semmi infó exemről, és ez eléggé fusztrál, sajna most a körülmények csúnya áldozata és nem tud jelentkezni. Este láttam bejegyzését az egyik forumon, de ennyi.
Hiányzik a megszokott mindennapos beszélgetésünk. Remélem holnap már tudunk beszélni. És azt is remélem a sorsa pozitívan alakult ebben a két napban, kívánom neki szívből, és drukkolok is persze.
Hogy miért is:mert megérdemli, jó ember, de erről majd valamikor máskor mesélek.

Megint egy átlagos nap.....

A mai napi ébredésem kb 10 órára datáltam volt, csak hát az emberi tervezés nem mindig úgy valósul meg ahogy azt szeretnénk, főleg ha olyan apró dolgokat kifelejtünk a kalkulációból mint egyéb környezeti hatások : a macskáim, és a madarak...Na meg az az idióta felső szomszéd, akinek megint reggel 8kor fontos kalapálni...

Kicsit nyomottnak éreztem magam, nem csoda hisz előző este későn feküdtem a meló miatt. Éhes viszont egy cseppet sem voltam. Laza mozdulattal berugtam az "atomerőművemet", mely hasonlatosan egy jókandurhoz, lágyan dorombolva beindult...

Első és legelhanyagolhatóbb az e-mailek ellenőrzése...Megint egy raklap szemét...Nem elég szemetes a világ, miért kell még ebben a formában is mindenkire mindent rádumálni, de már meg sem lepődöm... Gyors törlések és a napi várva várt horoszkóp...Nem függök tőle, de legtöbbször ez csalja arcomra a napi első mosolyt... Most sem csalódom :)

Emailek után szigorúan fórum ellenőrzés. Ismét van egy-két új regisztáció, kezelem, és közbe olvasgatok. Persze nem sokáig van nyugtom , minhárom macskám nagyszemekkel néz rám , követelve a reggelit... Libbenek is a konyhába, konzerv bontás, tejmelegítés.... Közbe persze a madaraimnak magosztás, friss víz..... Szusszanás.

Akkor most már nyugalom van, beléphetek végre kicsiny fantasyvilágomban, melyet jelen pillanatban egy online játék testesít meg. Alíg hogy belépek megannyi üzenet fogad, pedig mindennap vagyok?! De azért jó érzés hogy ennyi embernek hiányzom.

Alig másfél óra után, biológiai órám is megszólal, enni kéne valamit. Mikróba kaja indítva, de előtte szigorúan vitaminok és egyéb "egészségmegörző" kapszulák, csak a szellemi meggyőzés miatt. Na most már hogy fitt vagyok, jöhet a nem túl egészséges reggeli :D -Csak hogy meg legyen az egyensúly-

Persze ezt is gép előtt költöm el :S Közbe néhány adminisztratív dolgot végzek, és ismét szakad a netem. Már napok óta csinálja, és egyre inkább dühít. Na csak egyszer majd ez is megoldódik.Úgy elmerültem a dolgokban , hogy a reggelim felét már hidegen eszem.

Fázok. Végre rádöbbentem, hogy még mindig hálóingbe vagyok. Na irány egy jó forró zuhany. Ez kellet nekem, friss ruha a szekrényből. Már megint kupi van, de már belefáradtam... Ha valakit majd nagyon zavar-ez úgy is én leszek- majd rendet rak.

Beágyazok, ez sem árt, nehogy szó érjen. Bár senki nem jön hozzánk, ha mégis a szobáig nem jut el. Úristen már ennyi az idő, készülödni kellene mert ma is egy remek munkanap. Igen ma 4től éjfélig.De legalább nem kell BKV-ni :)

A forgalom a városban egészen jó, ritka az ilyen, meg kell jegyezni. Elég gyorsan be is érek melóhelyre, bár mennyivel jobb lenne ha nem a város másik végébe járnék melózni. Hívás van bőven, nem unatkozom. Bár azért arra amire akarom tudok időt szakítani. Közbe jóbarátokkal beszélek az MSN nevű remek találmányon. De mindenki punnyadt ma. Be kell valalnom én is, kicsit szarul érzem magam, de majd elmúlik, főleg ha holnap talán, kipihenem magam.

Te aki itt jár ahol a madár se.....


......Hol is kezdjem....Átlagos 20on éves lány vagyok. Jelen napjaimat Pesten tengetem, valahol elveszve a fantasy világában és a való életem között. A magánéletem egy hatalmas káosz, és akkor finoman fogalmaztam. Azt mondják koromhoz képest túlérett vagyok, csak az utóbbi időben ennek csak a kárát látom :S

Egyébként egy telefonos ügyfélszolgálaton dolgozom, hát itt is móka az élet. A csapat nagyon jó, és szeretek is itt dolgozni. Előtte a vendéglátóipar szamárlétráját jártam, és higgyétek el onnan is rengeteg dolgot tud hozni az ember. Hosszú éjszakák, változatos emberek. És persze az amortizáció...igen csak igazolni tudom, hogy itt a legnagyobb.

Főiskolára is jártam, vagy inkább csak látogattam néha az épületet. Sajna ennek idén végképp végeszakadt, de azt hiszem nem bánom, mert azóta nagyot fordult a világ, és vele együtt az én érdeklődési köröm is.Talán majd késöbb egyszer még megpróbálom. De persze az is lehet hogy ez is csak egy álom marad , mint az utóbbi időben megannyi dolog....

De én nem is szaporítanám tovább a szót, ha valakit érdekel , egy életvidámnak mondott de a világra igen cinikusan tekintő kisboszi, annak hajrá...Tessék megismerni :)

Maradok -hogy tisztelettel, azt nem ígérem-:

Zaphyris