Summarum

Megint jó régen nem jelentkeztem, de ismét akadályok gördültek elém, hát ilyen az élet. A párom megkattant, vagy inkább meg jött az esze, kicsit csajozgatott a hátam mögött és hazudott a szemembe. A lakás álom-rémálom véget érni látszik- ismét költözök. De most alaposan körbejártam az albérlet kérdést, hatalmas fürdőkád, tágas nappali, egy kisebb vendégszoba, egyedi fűtés, és a cicák sem jelentenek akadályt. Az anyagiak is előteremtődni látszanak rá. A meló örület, annyira semmittevés, hogy már nem 8 órát dolgozok, hanem 8 órát jelen vagyok. A játék sem az igazi , valahogy nem köt le , vagy ha igen akkor is inkább a kis karimat húzom. A barátaimmal is mostanában keveset beszéltem, sajnos mindenki nagyon elfoglalt. A családomra us minimális idő jut, pedig néha egy pár perc beszélgetés is nagyon sokat számít. A "gyerekeim" egészségesek, és én is. A lelkem csodaként épül lassacskán újjá romjaiból. De persze , még sokáig nem lesz az igazi.
Közelednek az ünnepek is, amit őszintén nem nagyon várok, inkább azt a pillanatot amikor végre elmerülhetek egy kád habos forró vízbe, ahonnan vagy egy órán át ki se szálllok.

Emlék

Halál. Ez a sokak általt félt esemény mindannyiunk életében egyszer eljön. Hogy kinek mikor azt sajnos előre nem tudhatjuk. Ahogy azt sem tudhatjuk, hogy a magunk után hagyott emlékek, kiben milyen nyomot hagy. Lehet hogy egy olyan ember halála megráz minket, akivel kapcsolatunk -még élet- teljesen hétköznapi, vagy éppen csak felszines volt. Sajnos sok esetben az ember értékei halálával hirtelen sokkal nagyobb érdeklődést váltanak ki, mint életében.Hirtelen sokan bánjuk, hogy nem, ismertük meg jobban, hogy nem beszélgettünk vele, hogy nem kérdeztük meg hogy van e szüksége segítségre. Bánjuk a véghez nem vitt dolgokat, de már hiába...
Ráadásul halál nagyon kis számba mondható "értelmesnek". Általában felelőtlenségből következő baleset, vagy egyszerűsítve valaki rosszkor volt rossz helyen...Értelmetlen és érthetetlen. Ezt még az is fokozza, ha egy olyan ember távozik közülünk, aki a társadalomaktív részvevője, aki munkájával több más ember munkáját segítí, viszi előre. Fiatal, energikus éleletet élő ember volt, nyitott a világra. Szerette az állatokat, és a munkáját. Társasági ember volt, sokat utazott.
Szinte nap mint nap találkoztam vele, és valljuk be én se ismertem Őt. Magányos volt valahol, és talán ez is oka volt a tragédiának.Rettentően kedveltem, és most csendesen próbálok visszaemlékezni rá. A mosolyára, a humorára, a kedvességére; Rá. Remélni tudom csak hogy tudta/érezte , hogy igen is szeretjük.
Legkedvesebb műszakvezetőm emlékére.

Eredmény

Azt hiszem a cím magért beszél. Igen eredményeket értem el; lassú és néhol igen kimerítő erőfeszítések nyomán úgy látszik az első eredmény megérett. Visszatekintve a mögöttem álló alig 4hónapot, azt kell hogy mondjam nem kapkodtam el. De ha közelebbről is megvizsgáljuk az esetet , akkor azt is tisztán láthatjuk, hogy nem is igazán rajtam múlt. De úgy döntöttem összes valaha megszerzett tudásomat/tapasztalatomat latba vetem ls akkor is célt érek, mert ez most igazán fontos.
Érdekes az emberek mit meg nem tesznek céljaik elérése érdekében. Ki így , ki úgy , sőt van aki semmit nem szégyell bevetni; akár teljes fegyverarzenálját felvonultatja, ha arra lrdemesnek találja magát az ütközetet, estleg szórakoztatni, elkápráztatni szeretné a fogadatlan prókátorokot, vagy éppen a random verbúválodott nézőközönségat.
Be kell vallanom, én se játszom mindig fairplayt. De hát hogy is mondják a cél szentesíti az eszközt, és ezzel mondással igencsak azonosulni tudok, minden olyan helyzetben amikor saját céljaim eléréséről van szó :)

Szerelem? :)

"Rám valahol egy férfi vár,
aki többet ér egy álomnál.
Nem te vagy, aki rám talál,
amit nem kerestél, másé már.
Rám valahol egy férfi vár,
amit összetörtél messze száll,
elhiszem, hogy nálad jobb is jár.

Hol volt, hol nem volt, nincs tovább.
Könnyen jött és ment, nem talált.

Emlékszem, nem volt régen
hogy álompor hullott rám,
mi évekre elbűvölt
egy furcsa éjszakán.

De rájöttem, bármit mondasz,
csak játék és ámítás,
egy szép reggel nem több mint
egy újabb felvonás.

Szebben nem is mondhatnám,
hidd el, nem vagy méltó rám.
S tudom, lesz olyan, ki tényleg jó hozzám.

Rám valahol egy férfi vár...

A fátyolköd felszállt lassan,
s feltunt egy másik arc,
egy olcsó és hűvös szív,
mit mosollyal takarsz.

Minden, mit kaptam tőled,
csak pár hazug szó,
e szétfoszlott álomban már nincsen semmi jó.

Szebben nem is mondhatnám...
Rám valahol egy férfi vár...!!!"

Zsédenyi Adrienn

Mindenszentek

Mindenszentek, ma egésznap ezt a szót ízlelgetem. Valahogy nem fedi le a mai napom. Nekem ez a nap teljesen másról szól. Halloween, nem ez sem az igazi jelző. Halottak napja, na ez meg végképp nem hiszen, elég csúnya dolog lenne ha csak a mai napon gondolnánk elhúnyt szeretteinkre, nem állítom hogy én nap mint nap emlékezetembe idézem őket, de valahogy egy ennek szánt nap sem indítja meg bennem az emlékezést, és a emlékeimben való elmélyülést.
Kettőség vibrál benne, eleven akár a kezemmel is megfoghatnám. Valami kirobbani vágyó hatalmas érzés, és nem , végre nem negatívumról beszélek. Tele vagyok energiával, és ezzel az érzéssel, mintha pehely könnyű lennék, és a leghihetetlenebb tündérmesébe is tudnék most hinni.
Mennyit ér pár kedves szó? Egy örömteli életet is akár :) Végtelenített energiát érzek, és mellé? Gomboc a torokba, "fájdalom" amolyan negédes a hasamban, és igen állítólag virulok, le rí rólam valami földöntúli, és titkos érzelmi kavalkád. És olyan jó :)
Most irigykedhettek jól :) Lehet hogy ilyen az eljövendő boldogság első ízcseppje? Bárcsak...
De régen mondtam ki ezt a szót, bárcsak... Igen kívánság... Nem szoktam egoista lenni, de most szeretnék egy aprócska kívánságot..Persze nem mondom ki, nem lehet, hátha akkor nem teljesül...Szeretném ha ez a kezdő löket elég lenne az életem minden területének újra helyrezökkentéséhez. Talán ez volt az annyira régóta óhajtott égi jel? Hát ha nem is teljesen égi :) de jel volt a javából! Most kell igazán kitartani, az utolsó energiákat is bevetni! de mit is beszélek hiszen , nem hogy a végét járnám az energiáimnak, nem elég volt ez az egy csepp olaj a tűzre és újra robbani készen állok :) Köszönöm neked, neked aki pár kedves szóval visszaadtad a hitem, az erőm, az életem :)