Summarum

Megint jó régen nem jelentkeztem, de ismét akadályok gördültek elém, hát ilyen az élet. A párom megkattant, vagy inkább meg jött az esze, kicsit csajozgatott a hátam mögött és hazudott a szemembe. A lakás álom-rémálom véget érni látszik- ismét költözök. De most alaposan körbejártam az albérlet kérdést, hatalmas fürdőkád, tágas nappali, egy kisebb vendégszoba, egyedi fűtés, és a cicák sem jelentenek akadályt. Az anyagiak is előteremtődni látszanak rá. A meló örület, annyira semmittevés, hogy már nem 8 órát dolgozok, hanem 8 órát jelen vagyok. A játék sem az igazi , valahogy nem köt le , vagy ha igen akkor is inkább a kis karimat húzom. A barátaimmal is mostanában keveset beszéltem, sajnos mindenki nagyon elfoglalt. A családomra us minimális idő jut, pedig néha egy pár perc beszélgetés is nagyon sokat számít. A "gyerekeim" egészségesek, és én is. A lelkem csodaként épül lassacskán újjá romjaiból. De persze , még sokáig nem lesz az igazi.
Közelednek az ünnepek is, amit őszintén nem nagyon várok, inkább azt a pillanatot amikor végre elmerülhetek egy kád habos forró vízbe, ahonnan vagy egy órán át ki se szálllok.