2010. február 12., péntek

Aki szerelmes mind csalódik végül

De miért? Jön a költői kérdés....Közel engedtelek, és soha életemben ilyen boldog nem voltam, de éreztem, hiszen az elmúlt napokat mindig beárnyékolta, hogy szinte egyformák vagyunk, ha nincs első látásra a teljes odaadás nem is lesz idővel sem, mégis hittem, bíztam naivan a lehetetlenben..Hogy most végre nekem is megadatik, mert megadatott a méltó partner, igen észben, érettségben, testben lélekben, még megannyi hibáddal együtt is nekem te vagy a tökéj...De nem tehetlek boldogtalanná, pont ezért, mert szeretlek, mindennél jobban, és ha mellettem nem vagy az el kell engedjenek bármennyire is fáj, de bevallom, akkora részt még soha senki nem szakított ki belőlem....Fáj, üresség van ott belül, és az a tompa fájdalom, az életem értelmetlenné lett hirtelen...Nem ez nem olyan mint korábban, nem ez egyedi...Ez a fájdalom, nemtörődömséget váltott ki, élettelenül jártam az utcákat egész este, gondolkodtam, de nem ezen változtatni én nem tudok..Akarom, hogy egy rossz álom legyen és reggel melletted ébredjek, a mosolyoddal, a gyönyörű kék szemeddel nézz rám, és ölelj, kelljek neked, ahogy akkor az első közös éjszakán, ahogy az a csoda megtörtént, ahogy egymásra találtunk....Ahogy azt mondtad Életkém, Babym, és ahogy büszkén mondtad ...Ő Zaphy a barátnőm....Gusztustalan módon talán az se bántam volna, ha hazudsz tovább, mert szükségem van rád, a jelenlétedre, a lényedre, jobban mint egy falat kenyérre... Rád szoktam, igen ahogy mondtad, a jót könnyű megszokni, téged egy pillanat volt... A sírás fojtogat, és tudom ez csak a kezdet...Ne hagyj,kérlek ne így... De közben tudom, hogy te jobbat érdemelsz...Meghasadok, ahogy a szívem, a tudatom...
Most igazán boszorkány akarok lenni... Lassan telihold, de hiába hiszek a természet felettiben, imádkozok akár Istenhez, nem segít...Nagyon fáj, mit tettél velem??? Ne hagyd hogy így legyen..A szívnek nem lehet parancsolni, ezt jól tudom..Tehetetlenség,megőrjít... Fel akarok ébredni vagy kiszállni nincs más alternatíva, szíven döftél, és tudom így kellett lennie...Temess el, hagyj békében nyugodni....Ámen.

Nincsenek megjegyzések: