(Nem)Szokványos Hétfő

Ismét egy hétfő, mondhatni szokványos, de még se az.Fáradtan ültem ma le, hogy valami világosabb írással is szolgáljak a kedves nagy közönségnek.Tavaszi nagy takarítás volt a mai napirenden.És valljuk be hogy a fizikai takarításon kívül, ma testi és szellemi tisztogatást is igyekeztem tartani.Mondjuk úgy,hogy volt haszna.Sok dolgot átgondoltam, ott ültem a kandalló melletti kedvenc fotelemben, és a nyitott ablakon keresztül néztem a világra, és hagytam hogy a tavasz ne csak vizuálisan, de minden hangjával, illatával is elérjen a lelkemig. Nagy szükség volt már erre is, hiszen a vész jelző nem tegnap villant fel csak ugye milyen az ember, rangsorol. Persze a fontossági sorrend nem mindig helytálló, de akkor és ott úgy hisszük ez a leghelyesebb.De idővel jó ezeket újraértékelni. Szóval ültem és merengtem abban a fél órában, amikor nem fizikailag fárasztottam magam a nagy takarítással.Nem mondom , hogy világot megváltó ötleteim támadtak, nem az nem is én lennék; de az életem elmúlt fél évét igen is új szempontból kellett megvizsgálnom, és nem voltam túlzottan boldog az eredménytől.Sőt tudomásul kellett vennem, hogy messze van még a vége, kemény évem lesz. Hogy miért? Megannyi oka van, de a legfőbb, már nem csak magamért tartozok felelősséggel, végre Öcsém is döntött, felköltözött a nagyvárosba.Régóta szerettem volna, a helyzetem is megengedte volna hogy segítsem őt, de Ő pont a mostani pillantott választotta , amikor az én életem is a legkuszább. De már nem csodálkozom, miért tenném :) Az élet mindig megtréfál, sose a sima út az amit a gép dob.No sebaj, a legnagyobb győzelmek is a legkilátástalanabb helyzetekből születnek.Szeretek küzdeni, igen, ez még mindig él bennem.Most se lesz másképp!Megint úgy érzem erőmön felül kell teljesítenem, és ez felpörget, igen a kihívások motiválnak, és most épp erre van szükségem, mert megint kezdtem elkényelmesedni.Minél több területén az életnek találom meg a magam kihívását, annál boldogabb vagyok/leszek.Érdekes lény vagyok tudom, de talán ez is az egyik ami egyedivé tesz, ez én vagyok;Zaphy.