Remélem nem csak én vagyok ezzel így tegnap miközben buszon utaztam,bámultam a gyönyörű elsuhanó tájat, és az elmúlás jutott az eszembe. Azon vettem észre magam, hogy különösebbnél különösebb gondolatok kezdtek előkeveredni gondolatvilágom mély , rejtett zugaiból. És a következő pillanatban, már elveszve valahol a régmúlt emlékképei között találtam magam.... Hogy mi is váltotta ez ki bennem nem tudom, hiszen a buszon utazás napi rutinom, és általában csak a táj merev bambulásáig szoktam eljutni, és gondolataim ürülése szokott jellemző lenni ezen időszakra. De ha már így történt gondoltam tartok egy kis összegzést, és higgyétek nem igazán tetszett az összkép , amit kaptam...
Persze jó volt emlékezni a jóra a szépre, de ott voltak azok a történések, amiket ma se tudok másképp értékelni, mint hogy balfék voltam. De az is érdekes, hogy nem arra a lehetetlen következtetésre jutottam, hogy jó lenne visszapörgetni az időt... Nem most ennél jóval kézzelfoghqatóbb következtetésre jutottam, változtatnom kell a saját magam érdekében. Hogy miben? Hát igen sokmindenben... De elsősorban a dolgokhoz való hozzáállásomban.... Nem tehetem már meg hogy kényem-kedvem szerint tegyek vagy ne tegyek dolgokat, és igen a rossz döntést is fel kell vállalni, és amíg lehet addig korrigálni...
Úgy érzem most nagyon feltőltödtem energiával, jó tett nekem ez az pokoli éjszaka...
Ja igen emlékezés...Hát nem csak jó emlékezés van, én már sajnos ezt is tudom....
Az éjszaka megéltem azt amit nem szeretnék soha többet, de sajna az élet nem kívánság műsor, és ahogy ez nem az első eset volt, azt is tudom, és talán így a jó, hogy nem is az utolsó:
Lepergett az életem , rövid és tömör mivolta. Borzasztó érzés... Hát ha még utánna tudod is értékelni a "filmet"... Rövid volt, intenzív...de én azt hiszem még igencsak befejezetlen..mint én magam. És nem csak én vagyok ezen az állásponton, talán ezért vagyok ma is itt ez a kis "sárbolygón" amit annyira szeretek....
Betépve-Zaphyris
14 éve
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése